Annak ellenére, hogy rá is van írva, hogy ez az eredeti műanyag másolata, vésővel még leellenőrizték. A nyolcvanéves tölgyfaajtókat fel kell újítani a plébános elmondása alapján. Mi várható a jövőben? Azt látom, mióta itt vagyok plébános, hogy a családokat kellene erősíteni – mondta Péter atya. A plébánián többek közt Igen Klub, regnumos közösség és MÉCS házasközösségek is működnek. A plébániai élettel kapcsolatban Vargha Miklós Péter megjegyezte: kérdés, hogy van-e rá igény. Hihetetlenül túlterheltek az emberek, mindenki önmaga rabszolgahajcsára lett. Még akkor is nehéz jól beosztani az időnket, ha felmérjük, hogy mire van igazán szükségünk, és erre koncentrálunk. Ha ezt nem tudjuk mérlegelni, akkor menthetetlenül felmorzsolódunk – fogalmazott. A családos közösségek havonta egyszer jönnek össze, és minden nyáron rendezünk családos tábort – mutatott rá az egyházközség pásztora. – Az a tapasztalat, hogy azok a gyerekek maradnak meg, akik szüleikkel járnak misére. A plébánia a Tisztviselőtelep szélén található Vajda Péter Általános Iskolával is jó viszonyban van, hárman is tartanak ott hittanórákat, az iskola pedig a templomban szokta megtartani karácsonyi hangulatkeltő műsorát.
Annak érdekében, hogy a Rezső tér névadója – Habsburg Rudolf trónörökös osztrák főherceg – emléke se merüljön feledésbe, a Józsefvárosi Önkormányzat emléktáblát helyez el tiszteletére a templom falán.
Miről nevezetes a Tizenegyek Bandája? Ki volt Rezső, a Tisztviselőtelep egykori főterének névadója? Hol található a környék Tündérkastélya? Hol lakott az első magyar diplomás orvosnő? Miért kerül kottasor egy itteni kerítésre? A válaszokat a Kulturális Örökség Napjainak tisztviselőtelepi sétáján tudhattuk meg. A kiegyezés után, az 1870-es évekre a polgárosodás eredményeként egyre több hivatalnokra lett szükség, akik többségükben vidékről költöztek a fővárosba. A bérházrendszer nem kínált elegendő nívós lakást, így hamarosan felmerült az igény, hogy alakítsanak ki számukra kertes házas övezetet. 1883-ban, közel háromszáz taggal megalakult a Házépítő Tisztviselők Egyesülete, akik csoportos kérelemmel fordultak a székesfővároshoz, hogy kedvező feltételekkel juthassanak építési telkekhez. Díszes lakóházA főváros hamarosan áldását adta a kezdeményezésre, és a Népliget közelében, mezőgazdasági területeken 117 telket parcelláztak fel a jövőbeni Tisztviselőtelep számára a következő feltételekkel: minden telekre csak – egy- vagy kétszintes – családi házat lehetett építeni, amelyben legfeljebb két lakás lehetett, és az egyikben az építtetőnek kellett János (Ján Nepomuk Bobula) építési vállalkozó három típustervet készíttetett, amelyek közül pénztárcához igazodva, méret szerint lehetett választani.
Saját bevallása szerint jelen munka során nagy segítséget jelentett számára klasszikus szobrászati és restaurátori képzése mellett a díszítőszobrász végzettsége, ahol a formakészítést sajátította el, és a műkőöntés, anyagmozgatás terén szerzett tapasztalatait is hasznosíthatta. Az Egyházművészeti Műhelyt 2014-ben hívta életre, célja szolgálni az egyház és a művészet kapcsolatának erősítését, elsősorban liturgikus terek méltóságának védelmével, valamint szakrális alkotások létrehozásával és megújításával. A Golgota téri stációk felújítási munkálataiban részt vett testvére, Hermann Andrea festőművész; Szabó Zoltán kőszobrász; Benedek Júlia szobrászművész; Meszlényi János szobrászművész, Gere László cizellőr, valamint Komáromi Miklós kőművesmester.
Magára az építkezésre azonban még éveket kellett várni, hiszen a háború előtt összegyűjtött pénz a kaotikus viszonyok között teljesen elértéktelenedett. Lechner Ödön neoromán stílusú terve, 1914 (Forrás: Kismarty-Lechner Jenő: Lechner Ödön. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1961. ) A Katolikus Vallásalap és a székesfőváros támogatásának köszönhetően végül 1927-re jött össze ismét elegendő pénz, így ekkor újabb tervpályázatot hirdettek, mely ezúttal szűk körű volt, csak tíz építészt hívtak meg rá. Ekkor is megszabták a készítendő templom stílusát, az előzővel ellentétben klasszicistának kellett lennie: egyrészt így fejezi ki leghatásosabban az emlékmű jellegét, másrészt jóval olcsóbban kivitelezhető egy gazdagon díszített neoromán épülethez képest. A klasszicizmusnak is egy sajátos, hazai változatát várták el, a reformkorra jellemző empire-t, és az akkor épült templomokra, székesegyházakra történő utalást is kívánatosnak tartották. Előírták még a kupola alkalmazását is, hiszen ezzel lehetett igazán monumentális hatást elérni.
A rossz állapotúnak bélyegzett épület csak a harmadik robbantásra omlott le. A megsemmisítés valódi oka az lehetett, hogy a Ganz-gyár kommunista vezetése nem nézte jó szemmel, amikor munkásaik betértek a kápolnába. A lerombolt épület helyére a tér megújulása során keresztet állírítókép: A nagypénteki áldással fejeződött be a stáció újjászületése (Fotó: Mirkó István)AjánlóÖsszecsapások voltak a jeruzsálemi al-Aksza-mecsetnél Legalább ötvenkilencen megsérültek, hajnalban arab fiatalok vonultak fel a Hamász zöld lobogójával és a palesztinok zászlóival. Hermann ZsoltkálváriarestaurálásKultúrnemzetsára botondHírlevél feliratkozásNem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat. Feliratkozom a hírlevélre
A Plébánia -mint intézmény- az egyik legősibb a Fővárosban. A pecséten az 1048-as dátum szerepel, s a meglévő anyakönyvek is a XVI. századtól folyamatosak (jelenleg csak az aktuálisak találhatóak jelenleg a plébániai irodában, az ősibbek az esztergomi Érseki Levéltárban vannak). Ezek a kötetek nemzetünk történelmének nagyon fontos dokumentumai. A Plébánia önálló épülettel nem rendelkezik, hanem jelenleg az V. kerület, Március 15. tér 2. számú társasház fölszintjén működik. Plébános: Dr. Osztie Zoltán Dr. Osztie Zoltán 1958-ban született Budapesten. A Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett 1976-ban, majd a budapesti Központi Szeminárium hallgatója lett. 1981. június 20-án szentelték pappá. Papi pályája során Érsekvadkerten és Nyergesújfaluban szolgált káplánként, Ásványrárón és a budapesti Rezső téri temlomban plébánosként, majd 2000. augusztusától -napjainkban is- a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom plébánosa. A Főplébánia vezetőjeként a Belváros öt templomának anyakönyvezéséért is felel.
A felújítás képei nagyban láthatók a templom előcsarnokában lévő kivilágított hirdetőtáblán. ( kép1, kép2) 2022. 06. 21-i Aranymise fotói és a Hálaadás (hanganyaga) a képgalériában megtalálható. Isten Szolgája Márton Áron püspök szentté avatásáért szentmise lesz halála évfordulója és a gyulafehérvári főegyházmegye védőszentjének, Szent Mihály főangyalnak ünnepe alkalmából, szeptember utolsó vasárnapján, 25-én 11 órakor templomunkban. A szentmisét Ft. Antal Imre gyimesi származású atya celebrálja. Szeretettel hívunk és várunk mindenkit, különösen a Magyarországon élő, vagy itt tartózkodó Erdélyieket; aki ismer ilyet kérjük hívja meg. Aznap csak az az egy mise lesz! Székely János püspök írása: Mi fán terem a genderideológia, és milyen gyümölcsök várhatók még erről a fáról? (részletekért kattints ide) SZENTMISÉK: VASÁRNAP 9 és 11. 30 SZOMBATON (előesti mise) X – V. HÓNAPOKBAN: 17. 30 VI – IX. HÓNAPOKBAN: 18. 00 Szerdán: 8. 00 Hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken és szombaton: X – V HÓNAPOKBAN: 17.
7/10 Részletek a Magyarok Nagyasszonya templomról, a volt Rezső téri I. Ferenc József emléktemplomról (Fotó: Kis Ádám – Lechner Tudásközpont) Lechner Jenő a harmincas évek modernizmusában is otthonosan mozgott, jó példa erre a Serleg utcai villa vagy Tóth Gyula szobrászművész műteremháza. A Pázmány Péter Tudományegyetem felújításánál az eklektikus belsőt hűvösebb, elegánsabb stílusban tervezte át. Városrendezési tevékenysége is igen jelentős, az általában Warga Lászlóval közösen készített tervei itthon és külföldön egyaránt sikeresek voltak. Majdnem vakon, mégis éles látással Egyre többet dolgozott fiával, ifj. Lechner Jenővel, közös nagy sikerük volt például a XVIII. Eucharisztikus Kongresszus főoltára. A 30-as évek végén együtt tervezték az albertfalvi római katolikus templomot is. A remetekertvárosi templomot viszont egyedül tervezte az akkor egyébként már egyre rosszabbul látó mester. 1930-ban a svájci "Építőművészet Mesterei" sorozatban kötetet jelentettek meg róla. 3/10 Az albertfalvi Szt.