Luxemburgi Zsigmond király 1408-ban Budára tette át a székhelyét, így számos főpap és főnemes is ideköltözött. Az ő igényeik kielégítése érdekében több magyar kereskedő is Budán alakította ki az otthonát. A megnövekedett magyar népesség a 15. század elején kivívta magának, hogy a németekkel egyenrangú jogai legyenek a város irányításában, továbbá a Szent Mária Magdolna-kápolnát plébániai rangra emelték. Ezzel létrejött az önálló magyar egyházközség. A 15. század folyamán jelentős változások történtek a templomon is. A 13. század óta a kápolna egyhajós, egyenes záródású, egészen kicsi épület volt, amely valószínűleg későromán, illetve koragótikus stílusjegyeket is viselt magán. Azonban ahogyan plébániatemplom rangra emelkedett, a magyar polgárság nagyszabású átalakításba kezdett. A templom háromhajós bazilikás szerkezetet kapott, illetve az épület tengelyére merőlegesen a nyugati oldalon felhúztak egy ötemelet magasságú tornyot is. A 15. század végére a templom szinte teljesen átalakult, és későgótikus stílusjegyekkel volt díszítve.
Bár a mai napig a gyenge minőségű, főleg kézzel sodort cigaretta szinonimájaként él a köztudatban, a kapadohány nagyon is hasznos tagja a növények nemzedékének. A dohány a Nicotiana nemzetség növényeinek friss leveleiből készült mezőgazdasági termék. A nemzetséghez több faj is tartozik, de a legelterjedtebb a közönséges dohány (Nicotiana tabacum). A második leggyakoribb a kapadohány (Nicotiana rustica), aminek magasabb a nikotintartalma. Aki evett már nikotinos rágót, az pontosan tudja, hogy ennek az anyagnak milyen az íze. Cegléd, 1969. Fortepan/Urbán TamásA tömény nikotin csípős, rosszízű förmedvény. Természetesen a kapadohányból készült cigaretta is olyan erős, hogy a legfüggőbb nikotinhuszárok is inkább szívják a fogukat, mint azt. A kapadohányt ugyan nálunk is töltötték cigarettába a 30-as évekig, ám már akkor is inkább pipában használták. Nem így a Vajdaságban, ahol még a nyolcvanas években is gyártottak Dráva, Zeta és egyéb neveken ilyen szívnivalókat. Nálunk a hetvenes években már csak a kártevőírtáshoz szükséges nikotin előállítására termesztették a rustica fajtát, és ekkoriban nem is volt sok vevő a Jugoszláv cigarettákra sem, lévén az egész világon nálunk volt a legolcsóbb a cigi.
A koronázási ceremónia alkalmából épült fel a templom főbejárata előtt a copf stílusú előcsarnok fedett kocsifelhajtóval. Ám hiába a jeles esemény, a hívek számára továbbra is zárva maradt a Mária Magdolna-templom. Ferenc király leteszi a koronázási esküt a ceremóniát követően (Illusztráció: Vasárnapi Ujság, 1892. június 12. ) A következő jeles eseményre nem kellett sokat várni. A francia forradalom jakobinusainak mintájára 1794-ben Martinovics Ignác vezetésével megindult a magyar jakobinusmozgalom kiépítése. A vezetőit hamar sikerült elfogni, és felségsértés vádjával bíróság elé állítani. Martinovics Ignácot a Mária Magdolna-templomban fosztották meg papi méltóságától, illetve a mozgalom tagjait a szomszédos egykori kolostorban tartották fogva, illetve ítélték el. A halálos ítéleteket 1795. május 20-án hajtották végre a budai Generális-kaszálón, amely azóta a Vérmező nevet viseli. A templom 1817-ben a budai helyőrséghez került, hogy azt istentiszteleti célokra használhassák. Innen származik az épület másik neve, a Helyőrségi templom.
Korábban már megemlékeztünk az ilyen italokról, így most röviden a lényeg: az ilyen, nitróhígítóra hajazó magisztrális készítmények tisztaszeszből, hígításához használt vízből és – természetesen szintén mesterséges – aromából álltak. hirdetésBudapest VII., Erzsébet (Lenin) körút - Rákóczi út sarok, az Éjjel-nappal Közért (Csemege Áruház). 1974. Fortepan/Magyar RendőrÍgy készült például krumpliból gyártott finomszeszből az eredetileg cukornád alapú rum is. Ezt a gyártási mechanizmust ugyan nem Magyarországon találták fel, de a fejemet teszem rá, hogy a kommersz vermut, melyet Éva néven rettegett a népség, a pannon kreativitást dicséri. Hogy megértsük a hazai alkímia éremesélyes teljesítményének lényegét, előbb nézzük, miként készül az igazi vermut! A világ boldogabbik felén az ilyen italok a legjobb minőségű és semleges ízű borból készülnek. Ezt cukorral, karamellel és egyéb oldatokkal kezelik, miközben 70-80 féle fűszer- és gyógynövényt 20 napig finomszeszben érlelnek. A leszűrt oldatot a már említett borhoz adják és megkezdődik az érlelés.
A templom szomszédságában épült fel a ferencesek rendháza. Az elkészült templomot 1733. február 8-án szentelték fel. Az új templom barokk sítlusban épült, 1733-ban szentelték fel. Klösz György fényképe 1895 után készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet:) A ferences kolostor pályafutásának II. József vetett véget. Ugyanis 1782-ben kiadott rendeletével feloszlatta az összes szerzetesrendet, amely nem tanítással vagy betegápolással foglalkozott. A ferences kolostort 1786-ban kellett végleg elhagyniuk a szerzeteseknek, 1787. október 7-én pedig a templomot is bezárták, a berendezését elszállították. A tervek szerint a templomot három szintre akarták osztani, és levéltári funkciót kapott volna. Azonban II. József hirtelen halála miatt a templom megmenekült. Ezek ismeretében a következő állomás egészen meglepőnek tűnhet. Ugyanis miután ismét felszentelték, 1792. június 6-án itt koronázták magyar királlyá I. Ferencet. Ez nemcsak azért meghökkentő, mivel hat évvel korábban még irattárrá akarták alakítani a templomot, hanem azért is, mert Székesfehérvár 1543-as oszmán elfoglalását követően minden magyar királyt a pozsonyi Szent Márton-székesegyházban koronáztak meg.