[57] Összehasonlításképpen a Proxima jelenleg 21, 7 km/s-mal közeledik;[1] igaz, csak 3, 11 fényévre fogja megközelíti a Napot, és 26 700 év múlva már távolodni fog. [3] Tehát egy alacsony sebességű űrszondának már csak néhány tízezer év áll rendelkezésre, hogy akkor érje a Proximát, mikor az a legközelebb található; ám a siker nem garantált, hiszen egy ilyen út könnyen végződhet azzal, hogy a szonda már csak a távolodó csillagot lesz képes megfigyelni. Az ionhajtómű előtérbe kerülésével lehetőség nyílt a Voyager szondáknál gyorsabb csillagközi űrhajók készítésére, ilyen a tervezett Innovative Interstellar Explorer. Ennek ellenére az ionhajtású űrhajókat még mindig túl lassúnak tartják egy működő próbaúthoz. [56]A csillagközi utazást már a 2100-as évekre megvalósíthatónak tartják nukleáris pulzus meghajtásos rakétamotorok segítségével. Ezek tervezése már több projektet (Project Orion, Project Daedalus, Project Longshot) inspirált. A "Project Breakthrough Starshot" az Alpha Centauri rendszert 100 GW-os lézermeghajtásos mikroszondákkal tervezi elérni, kb.
Ezek közül az első egy amerikai műholdak sorozata volt, amelyet 1962-ben bocsátottak fel. 1976-ban felbocsátották a nyugatnémet Helios-2 űrhajót, amely a történelem során először közelítette meg a csillagot legalább 0, 29 AU távolságra. Ezzel egyidejűleg a napkitörések során a könnyű héliummagok megjelenését, valamint a 100 Hz-2, 2 kHz tartományt lefedő mágneses lökéshullámokat rögzítették. Egy másik érdekes eszköz az 1990-ben felbocsátott Ulysses napszonda. Napközeli pályára bocsátják, és az ekliptika sávjára merőlegesen mozog. Nyolc évvel az indítás után az eszköz befejezte első Nap körüli pályáját. Spirál alakot regisztrált mágneses mező világítótestek, valamint annak állandó növekedése. A NASA 2018-ban tervezi a Solar Probe + űrszonda felbocsátását, amely a lehető legközelebb - 6 millió km-re - közelíti meg a Napot (ez 7-szer kevesebb, mint a Gelius-2 által elért távolság), és körpályát fog elfoglalni. Ellen védekezni legmagasabb hőmérséklet szénszálas pajzsgal van felszerelve. A Napok három csillag az Alpha Centauri rendszerben.
A Lalande 21185 8, 31 fényévre van a Naprendszertől, és 20 000 éven belül mindössze 4, 7 fényévre van a Földtől. Sirius Hozzánk legközelebb álló csillagok: Sirius A Sirius az egyetlen fényes csillag az éjszakai égbolton. 8, 60 fényév (2, 64 parszek) távolságra található a Földtől, a csillagképben nagy kutya. A Szíriusz nem a legfényesebb csillag, de jobban látható, mint a többi csillag, mert olyan közel van a Naprendszerhez. A Szíriusz lassan közeledik a Föld felé, és a következő 60 000 év során fokozatosan növekszik a fényessége, mielőtt apadni kezd. A következő 210 000 évben azonban ez marad a Föld legfényesebb csillaga. A Szíriusz szinte minden lakott helyről megfigyelhető a Földön. Csak azok nem látják ezt, akik a 73º-os párhuzamon túl, néhány fokkal a sarkkör felett élnek, például Szentpéterváron, ahol csak a 13º, 93-at éri el. Az az állítás, hogy az Alpha Centauri a Naphoz legközelebbi csillag, gyakran megtalálható a különféle médiában. De ez az állítás nem helytálló, mivel az Alpha Centauri nem csillag, hanem egy csillagrendszer, amely az Alfa Centauri A-ból és az Alfa Centauri B-ből áll.
Mozgás a térben. A bolygótestek elliptikus pályán mozognak a csillagok körül, és lehetnek műholdak. Csillagok – ne forogjanak, és nincsenek műholdaik. A nap egy csillag. És a sárga csillagok osztályába tartozik. A Nap hőmérséklete a típusához képest átlagos - nem túl magas és nem túl alacsony. a Földhöz legközelebbi csillag Ha már korlátokról beszélünk Naprendszer, ez természetesen a nap. Ez egy csillag, és az összes többi közül a legközelebb áll hozzánk. Ez egyben rendszerünk központja is. Nélküle lehetetlen lenne az élet bolygónkon, és a Föld ezzel a csillaggal együtt keletkezett. Még ha csak ezért is, de külön figyelmet érdemel. Mint minden csillag, a Nap is többnyire héliumból és hidrogénből áll. Ráadásul az utóbbi ciklikusan az előbbibe fordul át. A termonukleáris reakciók eredményeként nehezebb elemek keletkeznek. És minél idősebb a csillag, annál több ilyen elem halmozódik fel. Napunk életkorát tekintve már nem fiatal, megközelítőleg 5 milliárd éves. A hozzánk legközelebb eső csillag tömege eléri az 59580000000000000000000 földtonnát (a kényelem kedvéért más mértékegységben van írva, de nyilván ez a szám a legszembetűnőbb).
Ehnaton fáraó tudatosan monoteista nézetére, az Egy Isten kultuszára addig még nem volt példa az emberiség szellemi életében. A judaizmus kizárólagos Jehova-tisztelete is csak később alakult ki. 6. Ehnaton fáraó családja áldozatot mutat be Atonnak Japán császárainak a napistentől való származását az alábbi, valós történelmi részleteket is tartalmazó legenda mondja el: Amateraszu-ómikami napistennő megelégelte, hogy Japánt kettős királyság osztja meg. Parancsot adott hát unokájának, Niniginek, hogy békében egységesítse Japán "középső vidékét". Ninigi nyolc nemzetséggel szállt le az égből Kyusu szigetére, és onnan teremtett rendet a birodalomban. Ezt követően elvette Ata ország istenének leányát. Az újdonsült asszony már az első éjszaka után előrehaladott terhesség állapotát mutatta. Férje meggyanúsította, hogy már régebbi időktől, tehát nem tőle terhes. Az asszony tűzpróba útján igazolta ártatlanságát. Három fiút szült Niniginek. A második elvette a tengeristen leányát, akitől Japán későbbi nagy uralkodója, Kamu-Jamato-Ihare-Biko származott.
Mindezek elsősorban csak a szakembereket érdeklik. Az emberiség legnagyobb része azonban nem szaktudós. A Nap viszont sokkal közelebb áll az emberhez, az élővilághoz, mint a rá vonatkozó valamennyi tudományos ismeret. A Nap ugyanis az élet szülője és fenntartója. Ezt minden tudományos okfejtés nélkül is sejti, tudja az ember. A régi korok embere pedig minden ízében át is érezte a Nap egyedülállóan fontos szerepét az ő, a társai, sőt az egész élővilág életében. A legtöbb régi nép istennek, fontos, sőt a legfontosabb istenének képzelte. Hívei a Föld több helyén áldozatot, még emberáldozatot is mutattak be neki, hogy megnyerjék és/vagy fenntartsák jóindulatát. Samas, Ré, Héliosz, Sol, Mithrász, Inti, Huitzilopochtli, Sen Nung, Amateraszu-ómikami, Baldr és még sok más néven tisztelték, imádták a Napot, illetve a benne lakó vagy vele azonosított Napistent. Sok régi nép – mint az egyiptomi, az inka, a japán – a Nap fiának tartotta uralkodóját. Érthető, hogy a királyok és császárok minden módon igyekeztek fenntartani ezt a hitet, amely az el nem múló égi kapcsolat révén örökké tartó erővel tartósítja hatalmukat.