Ezekben az értékekben Pest megye a második. A külön vizsgált megyék közül kiemelkedik Borsod-Abaúj-Zemplén, a legtöbb új alapítású vállalkozással (1071), a legtöbb cégmegszűnéssel (1025), a legtöbb végelszámolással (470) és kényszertörléssel (383), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol a legtöbb felszámolás (283) indult. A megyék közül egyébként a legtöbb cég – 18 958 – Bács-Kiskunban működött, a legkevesebb pedig Nógrádban: 4362.
A magyar KKV-k átlagos mérete az EU régi országaihoz képest kicsi, 5 fő alatt van. Egyedül Görögország és Olaszországban kisebb ez a méret, mi Portugáliával vagyunk azonos szinten. A nagyvállalatok munkaerő részesedése nálunk egyharmad, ehhez hasonló helyzet csak a fejlett EU-s országokra jellemző. A KKV-k a KSH 2009. szeptemberi előzetes adatai szerint 2008-ban az üzleti szférában foglalkoztatottak 72, 8%-ának biztosítottak munkahelyet; a bruttó hozzáadott értéknek pedig több mint a felét, 2008-ban 55, 4%-át állították elő; a nettó árbevételnek 2008-ban 61, 3%-át realizálták; az exportból való részesedésük 2008-ban 27, 8%, termelékenységük folyamatosan nő, bár a növekedés mértéke az elmúlt években lassult. [6] A KKV-k szerepe a foglalkoztatottságban kiemelkedő jelentőségű. A kényszervállalkozások nagy száma miatt azonban a KKV munkahelyek helyzete sokkal bizonytalanabb, mint a nagy vállalatoknál. A NFGM a KKV szektor bemutató 2009-es jelentésében az alábbi megállapításokat tette [7]: A kis- és középvállalkozások alapvető szerkezeti jellemzői – számarányuk, részesedésük a jövedelemtermelésből, stb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek Erősíti franchise-hálózatát a SPARTegnap, 16:33 Olvasási idő: 9 percLefékezett az ingatlanforgalomTegnap, 11:41 Olvasási idő: 4 perc
2020. 06. 17. - A koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások kevésbé érintették a tervezetten működtetett kis- és középvállalkozásokat. Az innovációs készséget viszont a járvány sem pörgette fel – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) friss, reprezentatív kutatásából. A hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss, reprezentatív kutatásából. Vagy nem érintette őket (49, 1%), vagy egyenesen élénkülést éltek meg (5, 7%). A cégek csupán 8%-a kényszerült üzleti tevékenységének teljes szüneteltetésére, illetve leállítására. Forrás: Budapesti Gazdasági EgyetemAz kevéssé meglepő, hogy a cégekre gyakorolt hatás erős kapcsolatot mutat azzal, hogy milyen iparágban tevékenykedik az adott vállalkozás. A kutatás eredményei szerint a járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban – előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77, 3%), míg utóbbi esetben közel kétharmada (62, 5%) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre.
A Világbank szerint a Középeurópai országok üzleti környezetében jelentős változást hozott az EU-hoz való csatlakozás. Az átmeneti gazdaságú országok közül legjobb reformerek közzé tartoznak Bulgária,, Grúzia, Horvátország, Kirgizsztán és Macedónia. A világranglistán Észtország, Grúzia és Lettország az első 25 között van. A Világbank 2010-es jelentése szerint az üzleti környezetet tekintve a 47. helyen vagyunk. Ez meglehetősen visszalépésnek számít az előző évi 41. helyhez képest. A tíz komponenst tekintve csupán a külkereskedelem terén javítottunk, kizárólag a szállítási költségek – valószínűleg árfolyamváltozásból eredő – csökkentése következtében. Kimondottan sokat rontottunk – tíz hellyel visszaléptünk - a vállalkozáskezdés terén. Az adózás katasztrófális, a 122. helyre elegendő csak, ez a helyezés önmagáért beszél. Szabó Antal 8 Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül Magyarországot Észtország (24. hely), Litvánia (26. hely), Lettország (27. hely), Szlovákia (42. hely), Bulgária (44. hely) előzik meg.
Curentul Juridic, Vol. 21, No. 1, 155–171. Szikora Veronika (2018b): Társasági jogi szabályozási modellek Európában. Gazdaság és Jog, 26. évf., 5. sz., 9–16. Tatay Tibor – Neumanné Virág Ildikó – Lentner Csaba – Sági Judit (2017): Az otthonteremtési támogatási rendszer értékelése egy kérdőíves vizsgálat tükrében. sz., 27–40.,