A balatoni régióban tavaly is Hévíz tudta felmutatni a legtöbb vendégéjszakát. Negyedik lett Zalakaros. A termálfürdős üdülőhelyek volumenével az "igazi" balatoni települések közül csak Siófok és Balatonfüred tudta felvenni a versenyt. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján készített összesítést a tavalyi évről a Ebből az a furcsaság tűnik ki, hogy miközben a közvetlen balatoni településeknek nincs saját termálforrásra épülő fürdőjük, mégis a termálvíz jelenti a Balaton motorját. Ennek a magyarázata az, hogy a balatoni régióba nem csak a szűken vett part menti települések, hanem a tótól kicsit távolabbiak – például Hévíz és Zalakaros is – beletartoznak. Márpedig ahogy a KSH adatok alapján készített saját összeállításunkból is látszik, Hévíz és Zalakaros is jelentős vendégforgalmat tudott felmutatni a tavalyi évben. Olyan nagyot, hogy ezzel sok "igazi" balatoni települést is lenyomtak. A vendégéjszakák száma alapján készített sorrend: Hévíz, Siófok, Balatonfüred, Zalakaros.
Az építkezéshez új eszközöket és új módszereket kellett kitalálni. A hegyek között átvezető vasút több mint 60%-ában a lejtő ill. az emelkedő meredeksége 20-25 ezrelék. Ez ötször olyan meredek volt, mint az akkor szokásos, ezért teljesen új gőzmozdonyok tervezése és építése is szükségessé vált. Ez a vonal tehát nemcsak a vasútépítésben volt kivételes, hanem a mozdonyok fejlődését is elősegítette. Jelentős lökést adott az egész vasúti közlekedés fejlődésének. A vonal építéséről és a mozdonyok (illetve a vasúti járművek) fejlődéséről nagyon érdekes, átfogó és interaktív kiállítást találunk a mürzzuschlagi vasútállomás közelében, a Südbahn Museum-ban. De ugorjunk vissza a vonal másik végére. Gloggnitz egy kisváros a Schwarza folyó völgyében. A vasútállomás is a folyóparton található. Jegyet az ablaknál elég korlátozott időben vásárolhatunk, de minden állomáson van automata, ami magyarul is tud, tehát nem lesznek nyelvi nehézségek. Továbbá tud kedvezményes jegyeket is adni, bátran használjátok.