A nagyobb járványok közül az 1678-1679., illetve az 1709-1713. éviről szólt kissé bővebben, megemlítve a pataházi járványkórház létrehozását, valamint utalva arra: a Győr-Szigetben 1714-ben Szent Rókus tiszteletére felszentelt templom titulusa is a járványtól való megszabadulás emlékét őrzi. Boros Zoltán levéltáros, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár munkatársa A pannonhalmi főapátság kismegyeri birtoka a dualizmus idején címmel tartott hangulatos és korabeli térképekkel kiválóan illusztrált előadást. Indításképpen ismertette a pannonhalmi bencés kolostor birtokainak elhelyezkedését, kijelölve ezek között a 18. században már létező kismegyeri major helyzetét. E birtoktest fejlesztése Kruesz Krizosztom főapát nevéhez köthető, aki sokat tett a bencés birtokok gazdálkodásának magasabb színvonalra emelése érdekében. Az állattartás mellett szemtermelésre is berendezkedő kismegyeri major mellett Sashegy, illetve Kölestó fejlesztését is fontosnak tartotta – az utóbbiak főként juhtartásra rendezkedtek be, mivel a gyapjú értékesítésétől reméltek komolyabb hasznot.
A "miért? " megválaszolására tett izgalmas kísérletet Nemes Gábor, több lehetséges magyarázatot is felvillantva. Németh Ildikó soproni főlevéltáros (MNL GYMSM Soproni Levéltára) Tápintézet – diákotthon – kollégium. Diákjóléti intézmények Sopronban a két világháború között címmel tartott érdekes előadást. A fogalmak tisztázása után Kis János (1770-1846) egykori evangélikus püspök 1890-ben megjelent emlékiratát idézte 18. század végi soproni diákkorának ellátási formáiról, felvillantva annak akkortájt lehetséges megoldásait – "az alumneumtól a stipendiumig". A 19. századi előzmények után a 20. század első felének fontosabb ez irányú fejlesztéseit mutatta be: olyan fontossá vált intézményekről szólt, mint az Evangélikus Tanítóképző Diákotthona, a soproniak által csak "LIDO" néven emlegetett Evangélikus Líceumi Diákotthon, vagy – hogy katolikus példákat is említsek – a Katolikus Árvaház épületében kialakított diákotthon, melyhez kapcsolódóan "Katolikus Diákasztal" néven a város első menzája is létrejött, illetve a Szent Domonkos Rend Mátyás király utcában épült, 1927-től működő új diákotthona.
A sort Áldozó István igazgató-helyettes (MNL GYMSM GYL) A Magyar Vagon- és Gépgyár gyáregységeinek kitelepülése a Harmadik Birodalomba 1944-1945-ben című előadása zárta. Bevezetésképpen felhívta a figyelmet arra: az 1944. április 13-iki bombázásokkor súlyos károkat elszenvedett gyár a következő hónapokban is szinte teljes intenzitással dolgozott, így a legfontosabb hadiüzemek egyike volt. Ezért is döntöttek a front közeledésekor a kitelepítés mellett. Az első ütemben 531 munkás vállalta "önként" a kitelepítést; őket további ezernél több követte – így összesen 1651 fő (1204 fizikai, valamint 447 szellemi munkás) települt ki, 2477 családtaggal! Megtudtuk, hogy Németország mely részein települtek le, mely településeken milyen gyáregységek működtek, mi lett a kitelepültek további sorsa; de képet kaptunk arról is, hogy mintegy 800 vagonnyi felszerelés került ki – melyek egy részének holléte után még 1947-ben is folytak kutatások… Az ismertetett kilenc előadás mellett – immár hagyományosan – sor került az újabb helyi levéltári kiadványok rövid bemutatására is Dr. Horváth József, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese prezentációjában.
Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója Filmek, fotók az 1956-os forradalom és szabadságharc Győr-Sopron megyei eseményeiről című előadását egy rövid kutatástörténeti áttekintéssel kezdte. Az 1990-es években ismertté vált BBC-felvételekre való utalás mellett részletesebben foglalkozott Otto Pammer egykori osztrák TV-tudósító felvételeivel, aki többször és több településen is forgatott, illetve fotózott ezekben a napokban, és számos fontos részletét örökítette meg a forradalmi eseményeknek. A győri fotósok közül Rigó János képeire hívta fel külön is a figyelmet. Majd településenként, illetve eseményenként vette sorra a fennmaradt legérdekesebb felvételeket, melyek között igazi ritkaságokat is láthattak a jelenlévők. Borbély Tamás levéltáros (GYMJVL) Nemzetközi politikai "játszmák" és a győri forradalmi események (1956) című előadásában a Győrött 1956. október 30-án megalakított Dunántúli Nemzeti Tanács megítélésének változásait igyekezett bemutatni. Már a megalakulás napjaiban egyesek egyfajta "dunántúli ellenkormány"-t láttak benne; Kádár János pedig 1956. november 3-án Moszkvában, az SZKP KB kibővített ülésén elmondott beszédében Győrt az ellenforradalom központjának nevezte.
század első felében Dancsecz Mónika (csoportvezető, főlevéltáros, GYMSM Győri Levéltára): A Szent Jobb győri látogatása.
Kismegyer fejlesztésében a legkomolyabb lépést a mezőgazdasági szeszgyár 1890-es években történt megalapítása jelentette, mely a birtokon megtermelt gabona helybeni felhasználására rendezkedett be; a késztermékeket a közeli Győr piacán, illetve ipari üzemeiben értékesítették, míg a keletkezett "hulladékot" helyben tudták hasznosítani. Nemes Gábor főlevéltáros Füstbe ment terv. Bossányi Árpád és a győri püspökség római okmánytára című előadásából nem csupán a címben jelzett témáról tudhattunk meg sok érdekességet, de a vatikáni magyar levéltári kutatások történetét is megismerhettük.