fiatalkorú, haditerv, jótett, útitárs; bérbeadás, célra- 60 vezető, életbelépés, kézhezvétel, lényegbevágó, rendbehozatal; szeretetreméltóság; holdtölte, napkelte, tojásfehél:je. ] 136. A kialakult szokást megtartva néhány olyan (rendszerint jelentésváltozást is mutató) -ó, -ő képzős előtagú kapcsolatot is egy beírunk, amelynek valamelyik tagja maga is összetett szó (különösen akkor, ha az összetett utótag mindössze két szótagos), például: bevásárlóközpont, forgószinpad, javítóműhely, mérőműszer, mozgókórház, vendéglátóipar. 118., 139. ] 137. Különírjuk számos, mindig együtt használt, egységet alkotó állandó szókapcsolat (szólás, szakkifejezés stb. ) elemeit, például: állást foglal, szemet szúr, véget ér; dugába dől, lépre csal; főnévi igenév, virtuális tér. 94. ] 138. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást, illető leg a kötőjel alkalmazását. A többszörös összetételek írása 139. A hosszú összetett szavakat bizonyos esetekben célszerű kötő jellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek.
A csillagászati elnevezések 184. A csillagok, csillagképek, bolygók, holdak stb. nevében minden szót nagybetűvel kezdünk, például: Fiastyúk, Ikrek, Orion, Tejút, Merkúr. Plútó, Vénusz; Bereniké Haja, Dél Keresz(je, Nagy Medve. Az -i (-beli) képzős alakokat a következőképpen írjuk: vénuszi, holdbeli; Nagy Medve-beh Ha a föld, a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk, nagybetűvel kezdjük, például: a Hold távolsága a Földtől. A min- 82 dennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználat felesleges, tehát például:fold körüli utazás, a hold szépen világít, a nap sugarai. 185. Ha egy csillagászati név utolsó tagja köznév (felhő, köd, üstökös stb. }, kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz, például: Magellán-felhő, Androméda-köd, Jászol-köd, Orion-köd, Rák-köd, Hale-Bopp-üstökös, Kopernikusz-kráter. A melléknévképzős származékokban megőrződik a nagy kezdőbetű, például: Androméda-ködbeli. Az intézménynevek 186. Az intézménynevek- néhány esetet nem számítva - több szóból állnak.
bcszögellt v. beszögellett, beszögelljen Besszarábia, besszarábiai; elv. : Bessza-rá-bi-a 226. a), 235. bérmegállapodás bérmentesítés nélkül bérmentesség bermuda, bermudája; bermudanadrág 166., 201. férfibermuda; vászonbermuda 116. ; női bermuda Bermuda, bermudai Bern, berni Bernadett 158., Bernadett-te! 160. e), Bernadett-tői 93. berreg, berregtek, berregjenek bértábla Bertalan 158., Bertalannal; Bertalan-éj 166. beruházás; beruházásszervező 110. nagyberuházás 105. ; tőkeberuházás 11 O. ; ipari beruházás beruházási hitel beruházásösztönző támogatás Berzsenyi: Berzsenyi Dániel, Berzsenyivel, berzsenyies v. berzsenyis, 1 Bes::terce - Bezerédj 176 Beszterce (románul Bistrita), besztercei Besztercebánya (szlovákul Banská Bystrica), besztercebányai béta (görög betz'í): [3: béta-bomlás \', ~-bomlás, béta-részecske v. [3-részecske betakarítás: zöldségbetakarítás: kézi betakarítás beteg. betege v. betegje: beteglátogató 11 O. ; betegszabadság 111. ; beteg ember kedélybeteg lt l. ; nőbeteg: AIDS-beteg: súlyos beteg betegállományban van betegápolás 11 O. ; házi betegápolás betegápoló (/óglalko::ás) betegbiztosítási kártya betegesség, betegessége betegfelvevö iroda betegjogi képviselö betegnyi Iván tartás betegség, betegsége: betegségmegelözés 110. daganatos betegség.
Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg, az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot vagy kettőspontot teszünk, például: 10. 35, 10:35. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk, például: 10. 35-kor vagy 10:35-kor, 10. 35-ig vagy 10:35-ig, 10. 35-ös vagy 10:35-ös. SZÓTÁR A, Á a és A, a-t és A-t, a-val és A-val; A-ba jár, A-s; A-dúr, a-húr, a-moll, A-vitamin; a betű és A betű, A csapat, A épület, a hang a. = alatt, alatti 278. = alsó 278. a = gyorsulás 281. A= amper, A-rei 282. á és Á, á-t és Á-t, á-val és Á-val; á betű és Á betű, á hang @(=kukac) AB =Alkotmánybíróság; AB-vel, AB-s; AB-határozat abált szalonna abba (hová? ) 83. abba- (ik. ): abbahagy (=nem folytat tovább), abbamarad (= nem fo~yta tódik) 120. a)-c); de: abba tedd, ne ebbe! 120. e) abban (hol? ) 83. ; abban maradtunk, hogy... abbeli v. abbéli 83. abból 83. ABC-áruház 289. a) ábécé, ábécéje, ábécéi; ábécérend 110. 1 cirill ábécé, magyar ábécé ábécébe sorolás ábécéskönyv 105. aberráció, aberrációja Abesszínia (tört. )
Botev: Hriszto Botev, Hriszto Botev-i 222. hotfülű 111. hotkormány 111. hotlás, botlása; nyelvbotlás; csetlés-botlás 103. a); kőbe botlás hotlik, botlottak, botoljanak hotránkoztat, botránkoztatja, botránkoztassa hotrány, botránya, botránnyal; botrányhős 11 O. ; botránykő 111. közbotrány 129. ; korrupciós botrány, országos botrány hotrányba fullad Botticelli, Botticell ivel: Botticelli-szerű; elv. : Bot-ti-cel-li hourbon (italfajta). bourbonje, bourbonök: elv. : bour-bon Bourbon, Bourbonnal, Bourbonok; elv.
: a-szim-met-rí-a 226. a) aszimmetrikus, aszimmetrikusan aszkéta, aszkétája, aszkétái; de: aszketikus 28. aszkézis, aszkézise aszociális magatartás aszparágusz, aszparágusza, aszparágusszal aszpik, aszpikja aszpikos hal aszpirin 201., aszpirinja; de: Aspirin (márkanév) 193. asszimiláció, asszimilációja asszimilál, asszimilálja 1 161 asszír - atléta asszír 145., asszírok, asszírul; asszír-babiloni töredék Asszíria (tört. asszíriai 173. asszisztál. asszisztáljon asszisztencia, asszisztenciája asszisztens, asszisztense. asszisztenssel; asszisztensnő asszó(= csörte).
papír alapú, CD ROM) hordozón történő kiadása, nyilvános előadása, rádiós és televíziós műsorszórás útján történő közvetítése, internetes és intranetes felhasználása. A műben megjelenő áruk, árunevek mellett szokás szerint nem tüntetjük fel az azokhoz esetleg kapcsolódó iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati minta, ipari minta, védjegy, származási jelzés, eredetmegjelölés) tényét. Az ilyennemű utalás hiánya semmiképp nem értelmezhető oly módon, hogy az adott áru vagy név ne állna iparjogvédelmi oltalom alatt. Terjedelem: 38, 25 (A/5) ív Printed in Hungary ELŐSZÓ A helyesírási szabályzat előző, 11., 1984. évi kiadása három évtizeden át szolgálta használóit. A szabályzat azonban nem lehet örök, nem maradhat változatlan, hiszen folyton változik maga a nyelv és részben a nyelvről való felfogásunk is. Időről időre (húsz-harminc évenként) szükség van a mindenkori szabályzat módosítására, a nyelv változásaihoz való hozzáigazítására. Ezért az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága (korábbi nevén Magyar Nyelvi Bizottság) szükségesnek látta, hogy áttekintse és megújítva közzétegye helyesírásunk szabályainak rendszerét.
c) A már teljesen összeforrott, ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk, például: rúgkapál, rúgkapálnak, rúgkapáló; búbánat, búbánata, búbánatos; had1·ereg, hadseregben; hányaveti, hányavetiek. (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérenösszetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. a) Számos olyan mellérendelő kapcsolat van, amely nem vagy csak kivételesen - de akkor csak az utótagon - látható el toldalékokkal. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz, például: édes-bús, sík-domború (lencse); rabló-pandú1; szoba-konyha, sakk-matt; piros-fehér-zöld A tagok közötti kötőjelet 102. A lazább delő 50 az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk, például: édes-búsan, sík-domborúra (csiszolt); rabló-pandúrt (játszottak), szoba-konyhás (lakás), sakk-mattot (mondott); piros-fehér-zöldet, piros-fehér-zöldre. b) Néhány, alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos, például: hírnév: hírneve v. híre-neve; hírneves v. híres-neves.
A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni, például: ember-rei, hal-lak, hit-tem, job-ban, tet-tel, víz-zé; Szél-fért, Tallin-nig. f) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerű sítve kettőzött többjegyű betű jelöli, ennek elválasztásakor mind a sor végén, mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid mássalhangzót, például: meny-nyi, ösz-sze, pogy-gyász, szity-tya; Boty-tyán, Hosz-szú,! zv-lyés. A toldalékos alakokat is így kell elválasztani, például: ágv-gyal, fodrász-szal, megy-gyel; ga(v-(vak; köny-nyes; Aranynyal, Kodá(v-lyal. Nagv-gyal. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van, csak az utolsó kerül a következő sorba, például: cent-rum, ostrom. temp-lom, tink-túra, lajst-rom; Dosztojevsz-kij, Jng-rid, Ojszt-rah. Veszp-rém, Würt-temberg. A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni, például: batiszt-bál, kilenc-kor; lfamburg-ban; bratsz-ki. Ha a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli, akkor úgy választjuk el a szót, hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén, a másikat átvisszük az új sorba, például: bors-s a!, csoport-tói, karszt-Iá, töm b-ben, vonz-za, kulcs-csal, rongy-gvá: Ford-dal, Gellért-tM.