Mire Jó A Matematika
Mindazonáltal figyelemreméltó, hogy sem a relativitáselmélet, sem pedig a kvantumfizika nem járult eddig hozzá ennek a területnek a gazdagításához, és a kutatók körülbelül ott vették fel a fonalat, ahol Poincaré és néhány más matematikus csaknem száz évvel ezelőtt a kérdést elnapolták. Az utolsó két évtizedben aztán az a káoszkutatás mintha megpróbálta volna behozni a mulasztottakat. A káoszról olvasni ma egyenesen divatos. Ha valaki azt kérdezné tőlem, hogy milyen könyvet ajánlok annak, aki szeretné megismerni a káoszkutatás elvi alapjait, akkor az illetőt arról a sokféle népszerűsítő kötetekről, amelyik e tárgykörben megjelenik manapság, csak lebeszélni tudnám. Sokkal gyümölcsözőbb, ha komoly kutatók középnehéz szinten írt munkáihoz nyúlunk. Ezek, bár nem könnyű olvasmányok, megbízhatók, arról nem is szólva, hogy mindig tükröznek valamennyit a kutatás legfrissebb állapotáról is, és mindig megtalálható bennük az igazi tudóst jellemző lényeglátó szemléletesség és kreatív izgalom. Én a német nyelvterület két zsebkönyv karcsúságú munkájából tanultam a legtöbbet.
- Könyv: Gyenes Zoltán: Mire jó a matek?
- Mire jó a matek?
- Kit érint a matematika?
- Élet+Stílus: Mire jó a matek? Jóval többet keres, aki jó matematikából | hvg.hu
Könyv: Gyenes Zoltán: Mire jó a matek?
Mire jó a matek?
Vagyis ez a hajóút hosszabb, merészebb, kockázatosabb, mint az ezt megelőző számtalan másik, de mégis csak egy hajóút. Ha összehasonlítjuk ezt a felfedezést azzal, hogy egy robbanóanyaggal megrakott fémdobozban néhány ember elhagyja azt a bolygót, amelyen élünk, és a légüres téren keresztül átkelve leszállnak egy idegen égitestre, egy fénylő foltra az égbolton, mely az emberiség hajnala óta mítoszok és legendák főszereplője, akkor megértjük, hogy itt valami elképesztően nagy változás történt a technika fejlődésében néhány száz év leforgása alatt. Egy olyan ugrás, melyhez képest minden addigi csak bátortalan lépésnek tűnik. Vajon mi lehet az oka, hogy az emberiség hosszú évezredeken keresztül hajókkal és lovas kocsival közlekedett, most pedig itt az autó, a vonat vagy a repülő? Korábban ennyire ráértek? Vajon mi lehet az oka, hogy az emberek több ezer éven át csak füstjelekkel vagy kürtjelekkel tudtak egymással nagyobb távolságra kommunikálni, most pedig telefonon fel tudunk hívni valakit, aki egy olyan kontinensen él, amelynek még a létezéséről sem tudtunk 600 évvel ezelőtt?
Kit érint a matematika?
De ha így áll a dolog, akkor miért nem áll a nyelv közelebb a jelentések világához, ahhoz a tartományhoz, ahol már biztosan nem éri utol az algoritmikus technika? A válasz erre csak az lehet, hogy a táblázat jobboldali oszlopa nemcsak a komplexitások intuitív (vagyis sok tekintetben a legfejlettebb) tartományát foglalja magába, hanem ez az a dimenzió is, amelynek már nincsen határa, ahol feloldódnak a formák. A szélesnek és határtalannak nevezett valóság kezdődik itt el tehát, az a világ, amelyik egyúttal a statisztikus valóság világa is. Ez az univerzumnak az a része, amelyik az entrópia növekedése felé halad, és amelyben az információcsökkenés, a "felejtés" a fő irány. A világ egyik legparadoxabb vonása azonban éppen az, hogy ezzel a fő tendenciával szembeszegülve folyamatos evolúcióról, a kreativitás állandó munkálkodásáról gondoskodik. A nyelv, azon túl, hogy megformált rendszer (és már csak ezért sem szakítható el a determinált szimbólumok baloldali oszlopától), úgy látszik elsősorban ezt az önszervező erővel telített tartományt "veszi üldözőbe".
Élet+Stílus: Mire jó a matek? Jóval többet keres, aki jó matematikából | hvg.hu
A másik nézőpont a képletet csak afféle utasítási kódnak fogja fel. E kód csak az eljárás lépéseit írja elő, és mint ilyen, eleve más kell, hogy legyen, mint eljárás végén előálló eredmény. A kétféle nézőpont közötti különbség annál abszurdabbá válik, minél komplexebb az az objektum, amit egy bizonyos kód generál. A Mandelbrot-halmaz esetében például a képlet – implicit! – ugyan tartalmazza már a fraktált, de ugyanúgy a komplementer halmazát is (ne feledjük, a kettő szétválasztására keresett Penrose is megfelelő számolási módot! ). Hogy miként néz majd ki – explicit! – az elkészült fraktál, az erre adott grafikai válasz tehát már tisztán matematikailag is információtöbbletet kell, hogy tartalmazzon. És ehhez a matematikai többlethez járul egy további tényező, amely szintén a komplexitással függ össze, mégpedig az időfaktor. A fraktálképletek "kibontása", iterálása – vagy más komplex objektumoknál: az infinitezimális számolás végrehajtása – nagy apparátussal végzett megközelítési módszer, amelynek mindig van egy igen hangsúlyos és dinamikus időfaktora is.
- Mire jó a matematika tantárgy?
- Mire jó a matematika sma
- Mire jó a matematika online
- Mire jó a matematika pdf
- Mire jó a matematika
- Mire jó a matek? Király Júlia előadása – BCE-GEM
- Tűrk Rita (szerk.): Mire jó a matek? - Jókönyvek.hu - fald a
- Mire jó a matematika sd
- Matt fekete festék
- Mire jó a matematika 6
- Mégis mikor fogom én a másodfokú egyenletet a való életben használni? - interjú Mosóczi Andrással
- Mire jó a matek? | könyv | bookline