Például az, hogy felvesszük a nekünk járó utalványokat, gyanútlanul elköltjük mindet, az utolsó forintig, aztán néhány hét, vagy hónap múlva fogjuk magunkat és feldobjuk a talpunkat. Hogyan fogunk mi akkor a Fideszre szavazni? Tudom, semmi sem lehetetlen, mert minden megtörténhet. Legutóbb egy ötnapos holttestet találtak a Dél-Pesti kórház mosdójában, de talán mégsem az a jövő útja, hogy halott emberek szavazzanak a Fideszre. Ez most nem tipp volt. Ez ugyanis csalás lenne, ami, tudjuk, távol áll Önöktől. Önök ugyanis tetőtől talpig becsületesek, ha nem így lenne, Farkas Flórián, vagy, teszem azt, Rogán Antal sem az Önök sorait erősítené. Ezért kérem Önt miniszterelnök úr, hogy biztosítsák be magukat, és 24 órán belül terjesszenek be egy törvényjavaslatot, amit a parlament újabb 24 óra elteltével – ha kell, a Jobbik, vagy az LMP támogatásával – elfogad. E törvényjavaslat lényege, hogy a nyugdíjasok már most is szavazhatnának a Fideszre, nem kell megvárniuk a 2018-as választást. És köszönjük még egyszer az üveggyöngyöket, valamint azt a nagylelkűséget, hogy az utalványokat nem csak a CBA üzleteiben lehet beváltani.
Az öregkori biztonság azt is jelenti, hogy a nyugdíjas nem szorul szociális segélyre, ingyenkonyhára vagy közgyógyellátásra, hogy csak néhány kérdést említsünk. Az időskori ellátás az egyén életpálya-keresetével arányos, melyet a nyugdíjrendszer intézményei közösen szolgáltatnak, tehát az időskori szegénységtől a kötelező nyugdíjrendszernek kell megóvnia az adott ország társadalmát. Ugyanakkor a nyugdíjrendszer által nyújtott időskori biztonság nem kegy és könyöradomány, hanem az egyének által félretett nyugdíjcélú vagyon visszaszolgáltatása. A rendszer akkor működik megfelelően, ha az egyént legalább olyan mértékű tartalékolásra kötelezi, hogy az időskori szegénységet elkerülje. Vagyis bizonyos mértékig, egy törvényes minimum erejéig mindenki köteles magát biztosítani. Ellenkező esetben, ahogy Augusztinovics Mária fogalmaz, "a tücskök nem kötnének nyugdíjbiztosítást, és öregkorukban a hangyáknak kellene őket eltartaniuk". 2 Sajnálatos módon a mai kötelező nyugdíjrendszerben ez a minimális tartalékolásra való kötelezés nem érvényesül – legalábbis közvetlen módon nem.
A másik sarkalatos pont a szolgálati idő kérdése. Ha a rendszer elmozdulna a szolgálati évek alapján működő nyugdíjformuláról a járulékfizetésen alapuló nyugdíjmegállapítás felé (bár akkor kérdéses, hogy egyáltalán DB-rendszerről beszélünk-e még), akkor kisebb súllyal esne latba a járulékplafon intézménye is. A másik sarkalatos pont a szolgálati idő kérdése. A nyugdíjrendszer igazságos működésének másik feltétele, hogy adott generáción belül se hajtson végre jövedelemátcsoportosítást, csorbítva ezzel a biztosításmatematikai korrektség elvét. Ezen jövedelemátcsoportosítás akkor valósul meg, amikor az ellátás megállapítása során az egyén nyugdíjcélú vagyonából bizonyos szabályok szerint "lecsípnek" egy részt, és azzal visszafogja a jogalkotó a nyugdíjkiadásokat, vagy más ellátottak nyugdíjának kiegészítésére használja fel. Sajnálatos módon a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben számos esetben találkozni a generáción belüli jövedelemátcsoportosítást megvalósító elemekkel, melyek igen sürgős korrekciójára van szükség, már csak azért is, mert ha a társadalom elfogadja azt, hogy csak az 1988-tól szerzett jövedelmek alapján van lehetőség életkereset alapján való ellátásmegállapításra, akkor joggal várhatjuk el mindannyian, hogy az egyszerűen módosítható szabályokkal tegye a jogalkotó a rendszert igazságosabbá.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a járulékbevallás benyújtásától az igényérvényesítésig eltelő idő alatt nyugodna az elévülés, és a tényleges elévülés csak pl. : a nyugdíj-megállapító határozat jogerejétől kezdődne el.... adó- és járulékreformra égetően szükség van. Meggyőződésünk, hogy a járulékkérdést nem lehet alárendelni pillanatnyi politikai, gazdasági vagy fiskális kérdéseknek. A kormányzat már csak azért sem játszhat a járulékokkal, mert azok – legalábbis közgazdasági értelemben – mindvégig az egyén tulajdonát képezik, mely tulajdont korlátozni csak kivételes esetben lehet. Ugyanakkor adó- és járulékreformra égetően szükség van. Ezt indokolja hazánk lassuló gazdasága, versenyképességünk csökkenése (elvesztése), de ezt indokolja a társadalombiztosítást, illetve a nyugdíjrendszert fenntartó biztosítottak alapvető érdeke is. Az adó- és járulékreform első lépéseként meg kell vizsgálni, hogy az egyes biztosítási ágak a jelenlegi ellátási színvonal mellett mekkora járulékszint mellett finanszírozhatók.
Itt kell elérni az egyes kockázati körök elválasztását, mert amíg az öregségi nyugdíjakat lehet és kell is kizárólag biztosításmatematikai korrektség mellett működtetni, addig a rokkantbiztosítás, árvaellátás vagy a reményeink szerint bevezetésre kerülő alapnyugdíj esetében különös szerepe van a társadalmi szolidaritásnak. Emellett messzemenőkig figyelembe kell venni a halandósági táblákat és más olyan statisztikai számsorokat, amelyek a rendszer stabilitását megalapozhatják. Emellett az adórendszer polgárbarát átalakítását kell folytatni, és mindkét oldalt, foglalkoztatókat (vállalkozókat) és foglalkoztatottakat is érdekeltté tenni a jogkövető eljárásban. Az érdekeltség megteremtése alapvetően fontos, hiszen amíg a munkavállalónak is megéri a zsebbe csúsztatott borítékban kapni fizetését, addig a rendszer fennmarad. Viszonylag alacsony jövedelemadó-terhelés mellett a munkavállaló már figyelembe veszi az esetlegesen elmaradó ellátásalap-többletet, így máris érdekelt a gazdaság fehérítésében.
A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékra, illetőleg az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásra pedig nem jogosult az, akinek az állandó tartózkodási helye nem Magyarországon van. A bejelentési kötelezettségek kapcsán olvassa el az erről szóló összefoglalómat is: határozat módosítása vagy visszavonásaHa a nyugellátás jogalap nélküli folyósítását megállapítják, akkor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ellátást megállapító határozatát a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny. ) 95. §-a alapján módosítja vagy visszavonja. A módosítás vagy visszavonás tipikus fajtái a következők:a) Ha a határozatot a meghozatalának időpontjára visszamenőleges hatállyal visszavonják, akkor az addig kiutalt teljes nyugellátás jogalapját veszti, vagyis a teljes addig felvett ellátást vissza kell fizetni. b) Ha a határozatot csak módosítják - viszont a határozat meghozatalának időpontjára visszamenőleges hatállyal -, akkor természetesen csak a korábban és az újonnan megállapított ellátás közötti különbözet minősül jogalap nélküli ellátásnak, így ezen a jogcímen a két ellátás összege közötti különbözetet kell visszafizetni.
családfő 2008. 06. 23. 05:05 gyertyának üzenem! nem beszélnek marhaságokatÉdesapám meghalt, és átnéztem az összes iratát. köztük a nyugdíjfolyósító intézet határozatát a nyugdíjba lépés időpontjában. ebben az áll, hogy az esedékes kifizetés következő hónap 5. -e!! Ami ugye azt jelenti hogy mint a fizetést, utólag kapod meg. Együtt élő családtag felveheti a nyugdíjat, postán, kitöltött kérvényen, halotti bizonyítvány bemutatásával! Ezt nem is kell máshol kérvényezni. A továbbiakat viszont már a nyugdíjfolyósító intézetben kell kérni. üdvözlettel! családfő 2008. 10:07 kedves családfő, bennem csak egy kérdés merült fel. Az édesapja annyi nyugdíjat kap/kapott most ebben a hónapban amennyi a "nyugdíjba lépéskori" határozatában szerepel? Gondolom nem. Ez pedig csak úgy lehetséges hogy a nyugdíjat a hatályos szabályozás szerint folyósítják. A jogosult elhalálozása esetére is a hatályos szabályozás az irányadó. 2008. 10:09 És azért még egyszer el kell olvasni a határozaton azt a mondatot. Az egészet.