1/6 anonim válasza:Alapvetően egyik sem, ez a "névleges" átmérő 1" cső külső átmérője33. 3mm; a belső 25mm;- bár ez majdnem 1". 2012. jan. 5. 13:53Hasznos számodra ez a válasz? 2/6 A kérdező kommentje:hmm. És a többinél hogy van, nincs egy táblázat valahol? 3/6 anonim válasza:Ennyit tudok segíteni:1/8";10mm;6mm;1/4";13. 25mm;8mm;3/8";16. 75mm;10mm;1/2";21. 25mm;15mm;3/4";26. 75mm;20mm;1";33. 3mm;25mm;1. 1/4";42. 23mm;32mm;1. 1/2";48. 25mm;40mm;2";60mm;50mm;2. 1/2";75. 5mm;65mm;3";88. 25mm;80mm;4";113. 5mm;100mm;5";139mm;125mm;6";164. 5mm;150mm;2012. 14:42Hasznos számodra ez a válasz? 4/6 anonim válasza:Az egy collos csőnek olyan az átmérője hogy egy collos gázmenetet lehet rá vágni. G 1" De az egy collos csőnek az átmérője egyáltalán nem egy coll! 2012. 14:52Hasznos számodra ez a válasz? 5/6 anonim válasza:Ha még aktuális, vagy érdekel valakit: A vízcsövek-gázcsövek belső átmérőjének méretét adják meg, collban. Így tehát egy 1 coll (kb. 25 mm) belső átmérőjű cső külseje kb 33-34 mm. Ha erre a csőre kívülre menetet vágunk, az 1 collos gázmenet lesz.
A nyomáscsökkenés számítása a szárnyvezetékben A szárnyvezeték méretezése során minden leágazás után más vízhozam értéket kell számításba venni, mivel a szállítandó vízmennyiség leágazásonként csökken. Hosszabb szárnyvezeték esetében a cső átmérőjét fokozatosan lehet csökkenteni, ezzel költségmegtakarítás érhető el. 4. 4 ábra. Flexibilis, lay flat osztóvezeték (Fotó: Tóth Árpád) Az alábbiakban ismertetésre kerül egy egyszerű méretezési segédlet, mely állandó csőátmérőt alapul véve az azonos távolságban elhelyezkedő és azonos vízmennyiséget szállító leágazások tervezését segíti. A számítás képlete: Jo = J × Fn ahol: Jo = nyomásveszteség a szárnyvezetékben, J = nyomásveszteség az azonos méretű vezetékben leágazás nélkül, Fn= korrekciós tényező, mely értékeket a 4. 1 számú táblázat tartalmazza, az alkalmazandó szám a gerincvezetéktől számított első öntözővezeték leágazási távolságától függ. Ennek függvényében (4. 1 számú táblázat) Fn1-gyel számolunk, ha az első szórófej 1/2 A távolságban van öntözővezetéken, Fn2-vel amennyiben a szórófej A távolságra van az öntözővezetéken.
Nagy áramlási sebességet, kis csőátmérőt választva kisebb beruházási és fenntartási költség adódik, viszont jelentős a súrlódásból eredő veszteség, mely ellensúlyozására nagyobb energiát kell a rendszerbe betáplálnunk, így az üzemeltetési költségek nagyobbak. Kis áramlási sebességhez nagyobb csőátmérőt választva a súrlódási veszteség kisebb lesz, de a beruházási költségek jelentősen nőnek. A 4. 5 ábrán látható diagram alapján megállapíthatjuk, hogy nagyobb keresztmetszetű csövek alkalmazása esetén az egyszeri beruházási költségek emelkednek, és a többéves üzemeltetési költségek csökkennek. Mivel a beruházások többsége állami támogatásból valósul meg, érdemesebb nagyobb átmérőt, drágább csövet választani, mert annak egy részét visszakapjuk. Az üzemeltetési költségek ellenben folyamatosan terhelik a gazdálkodást. Egy csőhálózat akkor van üzemeltetési szempontból jól tervezve, a gazdaságos csőátmérő jól kiválasztva, ha a vízsebesség 1, 0-1, 5 m/s között van. 4. 5 ábra. A beruházási, az üzemeltetési és az összköltség figyelembevételével megadott gazdaságos csőátmérő(Grafika: SZLIVKA, F. : 2003.