A búzaféléket egyfolytában, évtizedek óta nemesítik. A cél az volt, hogy a búzában egyre nagyobb arányban legyen fehérje. És így egyre csak nőtt a lektin tartalom is. Ez a pékeknek jó, de a fogyasztónak nem. Mire is kell a növénynek a lektin? Ez a fajta fehérje védelmet nyújt a búzafélék természetes ellenségei, a gombák és a rovarok ellen, mert a lektinnek nagy az ellenálló képessége. Az emberi szervezetet tekintve könnyedén behatol a test különféle szöveteibe, beleavatkozva a különböző élettani folyamatokba. A legnagyobb gond vele, hogy a tápanyagok felszívódását gátolja. Egy érdekesség azok számára akik még mindig nem tudják elképzelni, hogy milyen káros a lektin: A WGA lektin nagyon szívós ellenfél: ugyanazok a kémiai vegyületek alkotják amik az emberi hajat vagy a vulkanizált gumit tartóssá, erőssé teszik. Ezek diszulfid vegyületek alkotóelemei, kettős kötésű kénvegyületek. Akárcsak a mesterséges, rovarok ellen használt növényvédő szerek, a lektinek is rendkívül kicsik, ellenállók, felhalmozódnak a szervezetben, és a szövetekbe behatolva megzavarják a normális élettani folyamatokat.
Dr. Del Thiessen amerikai professzor véleménye a lektinről következő: A lektinek, amelyek széles körben elterjedtek a növények birodalmában, úgy is azonosíthatók, mint az élelmiszerek fő anti-tápanyagai. A gabonaszemekben található lektin a WGA, vagyis a búzacsíra agglutinin. Beavatkozik a test emésztési és felszívódási mechanizmusaiba, megbontja a baktériumflóra egyensúlyát, bizonyítottan problémákat okoz a belek normális anyagcseréjében. Az emberi szervezetre gyakorolt lehetséges romboló hatása óriási. Azt hiszed, hogy a teljes kiőrlésű búza egészséges? Sokan azt gondolták, hogy a fehér kenyér a legjobb kenyér. Aztán változott a megítélés, és minden reklám, szakizé azt sugallta, hogy a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér a legegészségesebb. Ez a tévhit a mai napig tartja magát. Sőt! Az egészség-tudatos emberek csakis a teljes kiőrlésű kenyeret, pékárút fogyasztják, azt gondolván, hogy jól táplálkoznak. Most akkor mi van, akkor ne is együnk kenyeret? Ennél azért árnyaltabb, de egyben nagyon összetett a dolog.
Gyakran rozsliszttel keverik össze. Háttérkép liszt. A legdurvább őrlésű, és a gabona minden részéből áll, ezért általában teljes kiőrlésűnek nevezik. Elhízás, cukorbetegség és szívbetegségek esetén az orvosok azt tanácsolják, hogy ebből a lisztből egyenek kenyeret. Hogyan kezdődött minden A legelső lisztkészítő eszköz egy gabonareszelő volt - egy primitív mechanizmus, amely két kőből készült, és amelyek között szemeket őröltek. Az első malmok 3-4 ezer évvel ezelőtt jelentek meg. Eleinte rabszolgák és háziállatok forgatták őket, majd elkezdték használni a víz és a szél energiáját. A 18. században James Watt skót szerelő "keresztezte" a malmot az általa kitalált gőzgéppel. 1822 -ben a varsói Mark Miller alapvetően új lisztmalmot készített, a kő malomköveit könnyű hengerekkel - üreges fémdobokkal - helyettesítette, amelyek között a szemeket lisztté őrölték. Ezt a technológiát ma is használják. Egy szó egy szakértőhöz Tatyana ANOKHINA, az Orosz Föderáció Kereskedelmi és Iparkamara SEAC "SOEKS" tesztközpontjának vezetője.