2. 2. Közszói betűszók Mivel kisbetűvel kezdődő szavakat helyettesítenek, csupa kisbetűvel írjuk őket, és elemeik közé nem teszünk pontot. Pl. : tbc (tuberkulózis), tv (televízió). Kivételek: Szaktudományok körében használt közszói betűszók, pl. : DNS (dezoxiribonukleinsav), EKG (elektrokardiogram), URH (ultrarövidhullám), PVC [poli(vinil-klorid)]. A következő mozaikszók nagybetűs írásmódja is elfogadható: BÚÉK (boldog új évet kívánok), TDK (tudományos diákkör), WC (water closet). Bizonyos esetekben a kiejtést tükrözve is írhatjuk őket, pl. : pévécé, tébécé, tévé, vécé. A szóösszevonások olyan mozaikszavak, amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból, szórészletekből, esetleg részben kezdőbetűkből alakultak. Az alapján, hogy tulajdonnevekből vagy közszavakból keletkeztek-e, kétféle írásmódjuk lehetséges. 2. Tulajdonnévi szóösszevonások A tulajdonnevek összevonásával keletkezett (magyar vagy idegen) mozaikszók első betűjét nagy, a többi részét pedig kisbetűvel írjuk. : Mavad (Magyar Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság), Műpa (Művészetek Palotája).
Figyelem! Bár rövid ü-vel ejtjük, a helyes forma a Műpa, hosszú ű-vel! 2. Közszói szóösszevonások A közszavakból keletkezett (magyar vagy idegen) összevonásokat csupa kisbetűvel írjuk, pl. : gyes (gyermekgondozási segély), kisker (kiskereskedelem), radar (radio detection and ranging), trafó (transzformátor). 2. 3. A mozaikszók helyesírásával kapcsolatos további tudnivalók – Sem az alkotóelemeik közé, sem utánuk nem teszünk pontot, csak ha a mondat végén állnak, pl. : ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete), LSD (lizergsav-dietil-amid). – A kiejtett hangalakjuknak megfelelően fűzzük hozzájuk a toldalékokat. A betűszók esetén a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak a mozaikszókhoz, pl. : MÁV-ot, az ENSZ-szel; tbc-s, tv-zik, DNS-sel. Figyelem! Betűszók esetén a szó végi a, e, o magánhangzó nem nyúlik meg, a helyes alak tehát ELTE-re, MTA-nak stb., ékezet nélkül. Szóösszevonások és nem betűzve kiejtett mozaikszók esetén a toldalékot egybeírjuk a kiejtett alakkal, pl. : az Alitaliánál; gyesen (van), áfát, áfáról.
[utca]. Az őket alkotó betűk nevét ejtjük ki, egyenként vagy összeolvasva pl. : DNS [dé-en-es], NATO [nátó]. Általában pontot teszünk utánuk (vigyázat, vannak kivételek! ), pl. : ker. (kerület), csüt. (csütörtök), c. (című), DE: Cl (klór), log (logaritmus), Bföldvár (Balatonföldvár). Sem az elemek közé, sem a szavak végére nem teszünk pontot, kivéve, ha a mondat végén állnak, pl. : OTP, ELTE, Malév. Általában kötőjellel kapcsoljuk hozzájuk a toldalékokat, pl. : Mo. -on, ÉNy-ra. Kiejtésüknek megfelelően toldalékoljuk őket kötőjellel (betűszók) vagy kötőjel nélkül (szóösszevonások), pl. : USA-ban, Malévnél. Az eredeti forma kis és nagy kezdőbetűit általában megtartjuk (kivételek előfordulhatnak). TESZTELJE TUDÁSÁT! KVÍZÜNK KITÖLTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÖVETKEZŐ LINKRE! Készítette: Szendi Ágnes fordítási projektvezető (2020)
DE: a Keravill-lal. – Szóösszetételekben a fentiekhez hasonló módon járunk el (betűszók és tulajdonnévi szóösszevonások → kötőjellel írjuk, pl. : OTP-kölcsön, UEFA-torna, tv-közvetítés, TDK-dolgozat; közszói szóösszevonás + utótag → egybeírjuk, pl. : radarállomás, trafótekercselés, tébécészakorvos, tévéközvetítés. – Elválasztásuk: Ha a betűszó legfeljebb egy magánhangzót tartalmaz, nem választható el, pl. : ORFK, NOB, SZTK. Ha a betűszó két vagy több magánhangzót tartalmaz, a szótagolás szerint elválasztható, pl. : NA-TO, U-NES-CO, EL-TE. Ha toldalékolt betűszó kerül a sor végére, a kötőjellel kapcsolt toldalékot kell új sorba átvinni, pl. : ELTE-re, USA-beli, ENSZ-ért. A szóösszevonások alap- és toldalékos alakjára egyaránt a szótagolás szabályai vonatkoznak, pl. : Ma-hart, Ma-lév, Röl-te-xig. Mi a különbség a rövidítések és a mozaikszók között? Rövidítések Mozaikszók Csak írásban jelennek meg. Írásban és szóban egyaránt megjelennek. Kiejtve a teljes alakjukat használjuk, pl. : km [kilométer], u.
Hódi Éva Egy kis nyelvi tücsök és bogár Kétszeresen is örültem a Községi Körkép 34. számának címlapján a húsvéti jókívánságoknak. A figyelmesség értékét a kifogástalan helyesírás is növelte. "Kellemes húsvéti ünnepeket! " – olvashattuk a magyar helyesírás szabályainak megfelelően kis kezdőbetűvel a húsvéti és az ünnepeket szavakat, ami ma már szinte ritkaságszámba megy. Sajnos, az a tendencia figyelhető meg, hogy egyre kevésbé tartják tiszteletben azt a szabályt, hogy az ünnepek nevét magyarul kis kezdőbetűvel kell írni. Hány és hány újévi üdvözlőlapot lehetett látni december végén Boldog Új Évet felirattal, helytelenül, nagy kezdőbetűvel minden szót! De ugyanezt elmondhatjuk a május elseje, a nők napja, az anyák napja és más ünnepek kapcsán is. Vajon mi lehet ennek a jelenségnek az oka? Lehet, hogy az angol nyelv térhódításával függ össze, lehet, hogy más idegen nyelvi hatás, lehet, hogy a komputerhasználat elterjedésével van összefüggésben. Bármi lehet is az oka, mindenesetre helytelen, s törekedjünk arra, hogy a szabályoknak megfelelően, kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepek nevét.