(474) Fontos miliőteremtő szerepük van továbbá a házban kifüggesztett nyugtalanító csendéleteknek is, például a gránátalmából kimászó festett hernyó esetében, melyet Nella a falnak fordít. Telitalálat, ahogy épp az ekphrasziszt követő fejezetben Nella "hernyóhoz" hasonlítja férje petyhüdt hímtagját, mely szintén elfelé igyekszik a gránátalma által szimbolizálható nőiség bármely gesztusától… A házban elemi szinten élhetőek át a mindennapi élet részletei, mint Cornelia majorannás-szilvás sörének íze, a faggyúgyertya szaga a spórolásból mellőzött méhviasz helyett, a fekete vászonruha alatt viselt prémbélések tapintása. A tulipán–fapapucs-tengelyt messze meghaladóan élénk leírásokat olvasva az a benyomásunk támadhat, hogy holland csendéleteket idéző festői stílusával Peter Greenawaynek kellene filmre vinni a regényt (Burton egyébként jelenleg is egy történelmi regényen dolgozik, mely az 1930-as évek Spanyolországában játszódik, főszereplője pedig egy a polgárháborúban eltűnt művész, akinek művei harminc évvel később Londonban bukkannak fel).
Mindegyikük nyomasztó titkokat hordoz. A fiatal lány, akit (valószínűleg) a bajok megoldására szemeltek ki, akaratlanul is eszkalálja az eseményeket. A sorozat szerkesztői, Bárány Tibor és Nádor Zsófia egy interjúban elmondták, hogy "a populáris és a szépirodalom határán mozgó, vagy ezt a határt meg is kérdőjelező könyveket" kívánnak közreadni, amelyek arra építenek, hogy az olvasó jólesően "ráismer a működtetett sémákra", ugyanakkor "mégis tele vannak csavarral". Ugyanilyen fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy ezek a művek "tartós és összetett élményt nyújtanak", később is beszélgetni akarunk róluk, "megvitatni, valójában mit is olvastunk", ugyanis "állítanak valamit, esetleg kérdést tesznek fel a kulturális és egyéb társadalmi folyamatokról, vagy az emberi természetről. " Végül is ez mind igaz Burton regényére. Sőt, A babaház úrnője szinte tüntet ezekkel az ismérvekkel – csakhogy ettől még lehet sikerületlen, érdektelen, bosszantó egy könyv, sereghajtó akár az általa megcélzott vagy a neki kijelölt "fúziós" műfaj mezőnyében is.
Érdekes kezdeményezés a Libri Liadó és a JAK Artpop sorozata: a szépirodalom és a populáris irodalom határmezsgyéjén mozgó könyvek kiadása, sőt, ennek a határnak a létezését megkérdőjelező könyveké. A babaház úrnője is egy ezek közül. "Fúziós irodalom" – ahogy Bárány Tibor, a sorozat egyik szerkesztője fogalmaz. Valóban az. Populáris irodalomnak túl nagy vállalkozás, szépirodalomnak picit könnyű. Izgalmas, letehetetlen, titkokkal, szerelmekkel, szenvedésekkel és szenvedélyekkel telezsúfolt írás. Mágikus realizmus, gender- és feminista irodalom és még oly sok minden elbűvölő keveréke. Hirdetés A regény (egyik) főszereplője, Petronella Oortman valóban létezett, babaháza is volt, de itt vége is szakad a két személy közti hasonlóságoknak. A könyvbéli Petronella – Nella – egy jó nevű, elszegényedett családból származó 18 éves vidéki lány, akit férjhez adnak egy nagyon gazdag amszterdami kereskedőhöz, a regény kezdete az ő megérkezése férje házába. Okos kezdés, az olvasó ugyanolyan tájékozatlan, mint Nella, a ház lakóinak titkait az újdonsült feleséggel együtt fejthetjük meg, így válunk kívülállókból bennfentesekké a könyv végére.
Az addig sejthető álcák lehullanak, és mindenki – ha csak részben is – megmutatja a valódi arcát. Konkrétumokat nem szeretnék írni, olvassátok inkább el. Megéri, komolyan. Összességében azt tudom mondani, hogy remekmű a maga nemében, egyrészt tényleg a titokzatosság, a hangulatteremtés netovábbja, másrészt csodálatosan mutatja be annak a maroknyi embernek az életét az 1860-as években, majd a sorsát, s hogy mennyire gyorsan változhatnak a dolgok, milyen gyorsan kerülhet valaki fentről le, vagy lentről fel. Nem utolsó sorban pedig a nők helyzetét is ábrázolja abban a korban, azon a helyszínen, ami úgy gondolom, manapság nem túl népszerű. Tehát nem ok nélkül zsebelt be annyi díjat az írónő. Kíváncsian várom a következő könyvét is, amit jelenleg ír.
Fontos dolgokat boncolgat, olyasmiket, amikről még ma sem beszélünk eleget. Látszólagos könnyedsége az amszterdami tél könnyű jege alatt megbúvó mélységekbe vezet. A miniatűrkészítő mottója a könyv olvasatára is érvényes. Az elején az ember hajlamos mindazt, amit lát, játéknak venni. Nem az. A fordítás jó, gördülékeny, a kötetben van egy pár duplázás, kihagyás, de ez az élvezeti értékéből túl sokat nem von le, s mindezt amúgy is kompenzálja a simogatnivalóan selymes borító és a minőségi, keménytáblás kiadás.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy megkeressük Sárközy Bencét, a Libri Kiadó igazgatóját, aki örömmel fogadta együttműködési javaslatunkat. Ezt követően könnyen egyezségre is jutottunk. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a JAK presztízse mindenképp jó ajánlólevél volt, másrészt eleve eléggé közel álltak egymáshoz az elképzeléseink. Hogyan oszlanak meg a kompetenciák ebben a társkiadói viszonyban? N. : A könyvek kiválasztása konszenzusos módon zajlik, a pályázatokat közösen nyújtjuk be, a terjesztésben nagyobb szerep jut a Librinek, de a JAK is részt vesz benne, főként a rendezvényeken; valamint a promóciót is közösen csináljuk, folyamatosan egyeztetve egymással. B. : Már a tárgyalások elején felmerült, hogyan indulhatna el minél előbb a tervezett közös sorozat. Sárközy Bence mutatott nekünk egy listát a folyamatban lévő könyvekről, mi pedig alapos válogatás után lecsaptunk erre a két kötetre. Ez mindenképpen jó előjel volt: hamar összhang támadt a sorozatszerkesztők és a kiadó között. Később a helyzet fokozódott, Nádor Zsófi kiadói szakemberként annyira jó benyomást tett a tárgyalópartnereinkre, hogy azóta már a Librinél dolgozik.
Jessie Burton: A babaház úrnője"Amszterdam, 1686. A tizennyolc éves Petronella Oortman a városba érkezését követően elfoglalja helyét dúsgazdag kereskedő férje, Johannes Brandt oldalán. Hamarosan rá kell azonban ébrednie, hogy az élete nem pontosan olyan lesz, mint amilyennek elképzelte, és hogy a Brandt-ház szívfacsaró titkokat rejteget. Jessie Burton a női sors és a szabadságvágy örök témáit járja körül, miközben regényének lapjain megelevenednek a tizenhetedik század végi Amszterdam hétköznapjai. " A könyv megtalálható Felnőtt-könyvtárunk szépirodalmi művei között, a könyvet elsősorban női olvasóinknak ajánljuk. Raktári jelzete: B 97 dr. Stephen McKenzie: A szív ébredése"A szerző által választott rövid történetek biztosan behatolnak az olvasó szívébe. Mesélnek az imáról, a tudatosságról, a vallásról, a kegyelemről, kapcsolatokról, az emberi természetről, szolgálatról, lelkiségről. Ügyesen alkalmazva, úgy használja ezeket segédeszközként, hogy olvasóit átvezesse problémáikon, és elérjenek a lényeges igazsághoz.