Amit elsődlegesen kiszúrhatunk a Mi fiainkban, hogy Jeruzsálemben mindenhol kerítés van, még a falvak mellett az út mentén is, mindenhol biztonsági kamerák vannak felszerelve, mindent vesznek a lencsék. Nézőként úgy érezhetjük, ott valójában senki sem érezheti magát biztonságban. Ám a történetből kiderül mégsem volt elég mindaz, amit az a rengeteg biztonsági kamera vett ahhoz, hogy rekonstruálni tudják a gyilkosságot. Mi több, láthattuk, hogy nehéz is volt a segítségükkel kideríteni a történteket. Mert nem jó szögből vagy éppen valamilyen takarásból rögzítették az eseményeket. A vád megfogalmazásához sokkal jobban kellett Simon, a nyomozó beépülése az ortodox zsidók közé ahhoz, hogy vallomásra tudja bírni az egyik elkövetőt. Ahogyan nagy szükség volt a pszichológus nő segítségére, és a világi zsidó ügyész igazságérzete, akit nem érdekelt az elkövető nemzetisége. Az sem zavaró, hogy a sorozat végén kiderül, a könnyebb ábrázolásért bizonyos valós szereplőket a sorozatban egybegyúrtak. Meglepő volt látni, hogy a valós személyek és a színészek között hasonlóságot is fel lehet fedezni a sorozat kockáin.
A rendszerváltást követő átalakulásnak nem véletlenül volt központi kérdése a vagyonosodás és az önmagáról gondoskodó egyén régi-új mítosza – mely kérdések (a vagyonosodás, illetve az individuum és a közösség értékrendjének viszonya) nemcsak a kapitalizmusnak, hanem a modernitással és a kapitalizmussal nagyjából egyidőben megszülető bűnügyi elbeszéléseknek is meghatározó témái. A vagyonosodás és az érvényesülés azonban korántsem számít problémátlan értéknek a posztszocialista társadalmakban – a tisztességes vagyonosodással kapcsolatos kétségek legalábbis igen erőistóf Luca a vagyonos elit megítéléséről szóló tanulmánya bevezetőjében idéz egy 2006-os nemzetközi felmérést, amely szerint a meggazdagodással szembeni gyanakvás egész Kelet-Európában erős, Magyarországon pedig különösen az. Kristóf Luca: Privatizátorok és nemzeti nagytőkések. A vagyonos elit megítélése a rendszerváltás utáni Magyarországon. Korall (2020) no. 81. 178–193. 10 Értelmezésem szerint az HBO sorozatai hasonló kétségeknek adnak azzal együtt is (sőt úgy különösen) tanulságos, hogy mint említettem, a szóban forgó sorozatok többsége valamilyen sikeres északi sorozat régiós adaptációja.
Amíg a cseh változatban a szereplők a budapesti közgazdasági egyetem vendéghallgatóiként ismerik meg egymást és dolgozzák ki a nagy tervet, a lengyel verzióban egy Krakkó melletti elitkollégium hallgatói. A kollégium a rendszerváltás idején indult tehetséggondozó műhely volt, amely az új Lengyelország leendő gazdasági elitjének kinevelését és formálását célozta. A hallgatói szupercsapat azonban, a történet tanulsága szerint, elsősorban nem az új Lengyelország gazdasági felvirágoztatására, hanem az állami források kiszipolyozására és a szereplők saját vagyonának megalapozására szerződött. A Mammon és a Paktum tehát a posztszocialista privatizációt a közkeletű, "zavarosban halászás" koncepció jegyében mutatja be, azzal a különbséggel, hogy míg a cseh változat a korrupció mechanizmusának bemutatására is figyel, a lengyelben inkább a közösség érdekei (az új Lengyelország, az állami vagyon) helyett az egyéni érdekekre koncentráló fiatalok összeesküvése lesz a sztori hangsúlyos indítóeseménye.
A társadalmi léptékű bizalmatlanság ellenszereként felmutatott saját tudás, az ismerős, megélt világok és élmények tapasztalata nem ígér szebb közelmúltat és zökkenőmentes hétköznapokat, legfeljebb beláthatóbb és elfogadhatóbb lázs Varga
A Craig Mazin alkotta ötrészes sorozat magát a balesetet, és főként annak közvetlen hatását dolgozza fel, de leginkább a szovjet rendszert működtető, politikai reflex szintjére emelt hazugság természetrajzát nyújtja, benne az emberi gyarlóság minden színezetével. Jóllehet az események végkimenetele széles körben ismert, a súlyos következményeket felismerő tudósok, az okozók felelősséghárítása, a mentésben résztvevők horrorba illő ténykedése, a családtagok tragédiája, ám mindezek között elvegyülve egy rothadt rendszer anatómiája részleteiben egyszerre sokkoló és egyszerre magasztos, brutálisan sötét tónusú hosszú filmet eredményezett, melyben az egyes szereplők emberi értéke remek kontraszttal és reménnyel szolgál a ma is újra aktuális embertelenség zajos pöcegödrében. 3. Years and Years (BBC és HBO, egyetlen évad) Milyen lehetséges jövőnk látszik, ha minden ugyanígy megy előre? – teszi fel a kérdést hat egyórás epizódban Russell T Davies, a Years and Years ötletgazdája, és fokozatosan választ is próbál rá adni egy brit család képzelt, 2019-ben induló és 2034-ben lezáruló "történetén" keresztü olyan típusú illúziókkal élünk, hogy a magas politika és a környezetpusztítás nem szivároghat le a hétköznapokba, ez a sorozat minden ilyen téveszménknek hatalmas pofonokat oszt ki.
A filmek után most a Top 50 sorozatot próbáltuk összeszedegetni az elmúlt évtizedből. Két legnagyobb szakértőnk és fogyasztónk AVÖRÖS és MOE, de azért próbáltak a többiek is tippeket adni. Csak a 2010-ben és után) induló szériák kerültek be (ezért hiányozhat sokaknak pl. Breaking Bad), viszont helyet kaptak mini és dokusorozatok is. Egyes esetekben természetesen nem kiegyensúlyozott az évadok minősége, ám az említésre akkor is rászolgáltak. AVÖRÖS 50. BIG MOUTH (2017-) A Netflix animációs vígjátéksorozata, ami komoly hangnemben mesél a pubertáskori problémákról, mint a maszturbálás és az első szerelem. 49. FÜLLEDT UTCÁK (2017-2019) James Franco és Maggie Gyllenhaal nosztalgiázik az HBO jóvoltából, a '70-es és '80-as években, amikor a pornó és a prostitúció a virágkorát élte New Yorkban. 48. TABU (2017-) Még mindig várjuk a második évadát Tom Hardy sorozatának (ő és az apja csinálja), ami az 1800-as években játszódik és a Dickens regények hangulatát idézi. 47. AMERIKAI HORROR STORY (2011-) Antológia sorozat, amiben minden évad egy újabb klasszikus horror témát dolgoz föl, olyan színészekkel, mint Emma Roberts vagy Jessica Lange, bár a legutóbbi évadok már közel sem olyan zseniálisak, mint ahogy a sorozat indult.
Az illegálisan épült városban nem érvényesek a... több» dráma | vígjáték HBO MaxVince Chase-t legutóbbi filmjének bemutatóján elhalmozzák dicséretekkel. Eric, Vince önjelölt menedzsere arra bíztatja a férfit, hogy utasítson el egy forgatókönyvet, amit el... több» dráma | krimi | thriller HBO MaxA Drót minden idők egyik legnépszerűbb televíziós produkciója. A történet egy baltimore-i kábítószeres gyilkossági nyomozást göngyölít fel, mindkét fél, a rendőrség és... több» vígjáték HBO Max4. évad: A Szilícium-völgyi high-tech aranyláz idején a programozó Richard a barátaival próbál érvényesülni a nagyragadozók világában. Mike Judge szokásos tiszteletlen... több» dráma | vígjáték HBO MaxA családfő, karácsony éjszakáján tragikus balesetben életét veszti. Fia, Nate épp az ünnepekre érkezik, azonban nem csak édesapja halálával, hanem anyja... több» dráma | krimi | misztikus | thriller HBO MaxMartin Hart (Woody Harrelson) és a különc Rust Cohle (Matthew McConaughey) 17 éve együtt nyomoztak egy meggyilkolt lány ügyében.
Kiemeli a neoliberalizmus eszméiből való kiábrándulás, illetve a széleskörű korrupció okozta pesszimizmus problémáit, és mindezt az HBO összeurópai "EU-tópiája" tükrében értelmezi. "Az HBO olyan transznacionális vállalat, amelynek fókuszában a márka bevételt termelő képessége áll. Ez lehetővé teszi, hogy a saját »minőségét« a különféle helyi és regionális »minőség«-értelmezések egymásra fordításának, kereszteződésének mozgékony és rugalmas találkozási pontjaként kezelje. A »minőségi« márka könnyed mobilitása és az internet által biztosított rugalmassága teszi láthatóvá a posztszocialista kelet-európai államok közönségének és a szociáldemokrata skandináv országok kis nemzeteinek ízlésbeli hasonlóságát – a kelet és nyugat, észak és dél közötti történelmi és politikai megosztottság árnyékában ezek a párhuzamosságok egyébként nem lettek volna láthatók. "Imre Anikó: Minőség és televízió. A tanulmány eredeti, angol változatának címe: HBO's e-EUtopia. Media Industries Journal 5 (2018) no. (utolsó letöltés: 2020. )