(3. sz. melléklet: 5. kép) A XIX-XX. század fordulójától fokozatosan települtek be a szomszédos tanyavilágból, főleg a volt cselédek, azok utódai és napszámosok. A faluhoz alig tartozott határrész. A lakosságnak csak a szikes, művelhetetlen területekre lehetett építkezni. A művelhető föld mindig a földesúré volt. Az 1900-as évek első három évtizedében a falu északi és keleti részén Pákozdy Zsigmond rendelkezett a területtel. A Pákozdy család Vésztőről származott. Azt a részét a falunak, ahol az itteni lakásuk állott, a mai napig "Pákozdynak" hívják az emberek. "Pákozdyn" azonban az 1800-as évek második felében a Sántha család élt, mely szintén nagy földbirtokkal rendelkezett. Ők jelölték ki a köztemető területét, illetve a Sántha grófok – mert a nép így nevezi őket máig – építettek hidat a falu északi részén elhelyezkedő Határéri-főcsatornára, azaz a Kanálisra. Így Okány felé is el lehetett jutni kerülő nélkül. A hidat ma is a "Sántha hídjának" nevezzük. Róluk már az idősek is keveset hallottak.
5 km (9 mérföld) - Az utazás időtartama -Mennyi időt tart az utazás gépkocsival Gyula és Sarkad között? Vezetési idő: 23 PercHány óra. Mennyi időt tart az utazás repülővel Gyula Sarkad? Repülési idő: < 2 perc (800km/h) Visszatérés gyula sarkad: Nem elérhető meg ezt az oldaltHTMLkapcsolódó távolságokGyula - Siklós távolságGyula - Paks távolságGyula - Esztergom távolságGyula - Torockó távolságGyula - Pápa távolságGyula - Derecske távolságSarkad - Gyula távolságSarkad - Békés távolságSarkad - Debrecen távolságSarkad - Elek távolságSarkad - Hatvan távolságSarkad - Szeged távolságGPS koordináták:(Szélesség/ Hosszúság)Gyula: 46. 642498, 21. 268809 = 46° 38' 32. 9928", 21° 16' 7. 7124" Sarkad: 46. 746283, 21. 3848669 = 46° 44' 46. 6182", 21° 23' 5. 5206" * Fok (decimális), ** Fok, perc, másodperc (WGS84)Tipp: További útvonalak (távolságok) megtekintéséhez a: Országok, Városok, Útvonalak menüt, vagy használja a keresési űrlapot. véletlen távolságokKoper - Rabac távolságKomárom - Békés távolságKarcag - Szolnok távolságAjka - Visegrád távolságCsap - Sopronkeresztúr távolságTávolság Gyula Sarkad ez 15 (14.
Lakásépítés az utóbbi tíz évben nem történt önerőből, kivéve azt a két családi házat, amelyik szociálpolitikai kedvezménnyel épült (2. Gondot okoz az is, hogy mivel a falu "kicsi és csendes", előszeretettel telepednek meg a társadalom perifériájára szorult emberek. Ezen lakosok általában egy-két év itt-tartózkodás után tovább költöznek, mivel nem tudnak beilleszkedni az itt élők közé. A beilleszkedés sikertelenségének elsősorban nem a helybéli lakosok közömbössége az oka. V. 2. Az infrastruktúra helyzete Már az előző fejezetekben szóltam arról, hogy Kisnyék Sarkadkeresztúr egyik külterülete. A másik Varsányhely. Ez a differenciált bel- és külterületi települési szerkezet kedvezőtlenül hat az infrastruktúra fejlesztésére. Sarkad térségében példa még erre Mezőgyán – Nagygyanté – Vátyon – települések szerkezete. Mindezek ellenére elmondható, hogy a Sarkadhoz tartozó régión belül a kistelepülések közül Sarkadkeresztúr infrastrukturális adottságai kedvezőek. A kisnyéki lakosság körében kialakult az a vélemény, hogy a települést az utóbbi egy évtizedben a belterülettel egyenrangúnak tekintették.
Egy napi napszám 80 fillér volt. A fizetéses napok lehetőséget adtak arra, hogy a fiúk és lányok találkozhassanak egymással. A legények innen hazakísérhették a kiszemelt lányt. Kevesebben dolgoztak napszámban az előző fejezetben már említett Pákozdy Zsigmondnál. Rájuk úgy emlékeznek vissza, hogy együtt dolgoztak a munkásokkal és minden délben ebéddel kínálták őket. Egy idős bácsi így emlékszik vissza ezekre az időkre: "Szegényesen éltünk, de jó volt, mert nem volt nagyravágyás, irigység; a munkával foglalkoztunk. " Az uradalom egészen a II. világháború kezdetéig biztosított munkát a napszámosok és cselédek számára. 1945 után a földosztással ismét akadt napszámos munka addig, amíg létre nem jöttek a téeszek. IV. 2. Lakásviszonyok "A település legfontosabb tényezője az építmény: a lakóház és a gazdasági épületek"9 Az építkezés szorosan összefügg a táji, természeti adottságokkal és a társadalmi viszonyokkal is. Az előző fejezetben már utaltam arra, hogy Kisnyéken napszámosok, volt cselédek éltek nagyobb számban.