Azaz figyelve az a. ) eseteknél lévő dátumokra, még 2015. évben, vagy a 2016 évi IX. Törvény elfogadásának napján 2016 március hónapban? Tisztelettel:
A rendezvény célja az uniós támogatások ellenőrzése során összegyűjtött gyakorlati ismeretek összegzése és tapasztalatok átadása volt a költségvetési szervek belső ellenőrei számára. Előző Következő 1 2 3 4 5 6 Menü Főoldal Hírek Elérhetőségek Írjon nekünk Jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök Az államháztartás rendszere Oktatási anyagok, szakmai tájékoztatók, útmutatók Gyakran ismételt kérdések Államháztartási Számvitel Szakmai tájékoztatók, útmutatók Oktatási anyagok Adatszolgáltatások nyomtatványai, kitöltési útmutatói Kérdések és válaszok Államháztartási Kontrollok ÁBPE Módszertani és Képzési Központ Belső Ellenőrzés Belső Kontrollok Nemzetközi kitekintés Navigáció Vissza az oldal tetejére Vissza a főoldalra Ugrás a teljes nézetre Impresszum
A behajtási költségátalány jogintézményének részletes áttekintésére sor került az e cikkel azonos címet viselő korábbi írásban. Megismerhette az olvasó egyrészt a jogintézmény lényeges tulajdonságait, másrészt pedig azokat az esetköröket, amikor kötelező – és amikor nem kötelező – a díj megfizetése. Habár elsőre egyszerűnek tűnik a két eset elhatárolása, mégis előállt az a helyzet a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Kft. -nél, hogy az több mint 33 ezer felhasználóval szemben jogtalanul követelt 2. 119. 314. 522 forintot behajtási költségátalány jogcímen. Tekintsünk vissza egy pillanatra az előző írásban megállapítottakra. Fontos előzőleg felidézni a 2016. évi X. törvény (Bektv. ) 3. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezését, miszerint késedelem esetén a követelés jogosultja igényt tarthat a törvényben meghatározott €40-nak megfelelő összegre a (2) bekezdésben meghatározott 1 éves jogvesztő határidőn belül, kizárólag akkor, ha a (3) bekezdésnek megfelelő módon nem menti ki a késedelmet a kötelezett fél.
Sokszor emellett azt sem lehet tudni, hogy az adós kinek is tartozik, így bár az adós könyveli ezt a tételt, azt azonban nem lehet tudni, hogy kinek a javára. Az általános öt éves elévülési időn belül ez komoly tétellé nőhet. Emellett fennáll a veszélye annak is, hogy főként a nagyobb vállalkozások visszaélésszerűen kezdik el alkalmazni ezt a jogintézményt. A költségátalány összege az öt éves elévülési időn belül folyamatosan növekszik, amelyet adóalap csökkentésére lehet felhasználni. Példaként vehetünk egy olyan szerződést, amelyet egy külföldi anyavállalat köt egy magyar leányvállalatával. Azt a Ptk. nem zárja ki, hogy egymás közötti viszonyukban a törvényben meghatározott negyven eurónál magasabb összeget kössenek ki. Adott esetben tízszer, hússzor, sőt akár ötvenszer magasabb összegben is megállapodhatnak. Ezzel kapcsolatban ráadásul a Ptk. még azt a lehetőséget sem biztosítja, hogy a bíróság a túlzott mértékű behajtási költségátalány összegét a kötelezett kérelmére mérsékelhet [foglaló esetén ezt a Ptk.